Bernáth Józsefné
2005.04.27. 12:08
Elnökségitag
Életem fókuszába egy kis Tisza menti falucska, Eperjeske került. Itt születtem 1954-ben, itt töltöttem gyermekkoromat, ifjúkori éveimet és a felnőttkorom egy részét.
Mándokon érettségiztem, a nyíregyházi főiskolán szereztem tanítói oklevelet rajz műveltségi területtel kiegészítve. Mindig szorosabb kapcsolatban voltam az irodalommal, költészettel, a képzőművészettel, megőrződtek azóta is ezek a vonzalmak, s könnyen társult a természet igényesebb szeretetével.
Záhonyban élek a családommal, ahol az Árpád Vezér Általános Iskola tanítója vagyok. Vallom ma is, hogy ezen a pályán minden szépet és jót meg lehet valósítani. Kicsit talán bele is feledkeztem, csupán néhány éve erősödik bennem a csábítás a sűrűbb írás felé. Korábbi verseimmel, prózai írásaimmal keveset törődve, alig kerültek megmutatásra különféle lapokban.
Sipos Attila operatőr vizuális erejű, mondanivalót hordozó fotóihoz szívesen és rendszeresen írok kísérő verseket. „Tiszai ősz” címmel eddig 12 alkalommal állítottunk ki egy gazdag kép-vers anyagot sikerrel. Most „Téli Tisza”, valamint „Tiszai Alkony” címmel új kiállítás-sorozatokat indítunk, reméljük hasonló érdeklődéssel és sikerrel, legalább annyi településen.
Miért írok? Számomra az írás egyre inkább kulcs ahhoz a kapuhoz, mely mögött őrződtek a régóta félretett, meg nem engedett és elfojtott mondanivalók. Elrugaszkodás, feljebb emelkedés a szürke hétköznapok felszínétől, kapcsolatteremtés belső lényem másik dimenziójával. Mindez növeli itt-létem érzetét.
|