CSEPIN PÉTER MEGINT ÚTNAK INDULT
Május 28-án vasárnap, a Hősök Napján Dobogókőről indult el Csepin Péter hetedmagával idei lovas kulturális-történelmi zarándokútjára. A túra célja a történelmi Magyarország határain belüli megkerülése az 1456. júliusi nándorfehérvári diadal emlékére, amikor Hunyady János és Kapisztrán János serege fényes győzelmet aratott a hatalmas túlerővel felvonuló török haderővel szemben.
A túravezető Csepin Pétert nem kell bemutatni a Magyar Huszár olvasóinak, tavaly hét hónapos zarándoklattal az Atlanti óceánig lovagolt el, 2003-ban Rodostóban tisztelgett Rákóczi Ferenc emlékének, de korábban megjárta már Szicíliát és Spanyolországot is. Zsolnai Gábor és Varga Péter hajdani idegenlégiósok tavaly Franciaországban találkoztak Péterékkel, kedvet kaptak a hagyományőrző huszárélethez, felöltötték a XVI. századi katonaviseletet, szablyát kötöttek és most együtt küzdenek az elemekkel a három hónaposra tervezett úton. A másik három lovas Jászszentlászlóról csatlakozott hozzájuk, Eördögh András hagyományőrző huszár, párja Kertész Györgyi tarpán lovaikkal és barátjuk Hárskúti Manó. A kísérő autót a Tátrát kiválóan ismerő Balogh Lajos vezeti.
Dobogókőn szombat este tábortűz mellett búcsúztatták őket barátaik. Szántai Lajos előadása, szertartás és közös dobolás zárta le a több hónapos fizikai és szellemi felkészülést. Vasárnap reggel szakadó esőben ereszkedtek le Esztergomba, majd három óra körül a párkányi hídon átkelve lépték át a mai országhatárt. Itt búcsúzott tőlük Szalai Gábor távlovas, aki Várpalotáról lovagolt velük, Konrád Csongor és lovascsapata és a Töki huszárok, akik Tinnyén fogadták és onnan lóháton kísérték Péteréket. A balparti hídfőnél kabátfalui lovasíjászok, budai huszárok és szlovákiai westernlovasok kis csapata köszöntötte őket, utóbbiak ősi szokás szerint kenyérrel és sóval kínálták a lovasokat. Zarándokok és köszöntőik együtt vonultak a Párkánytól néhány kilométerre fekvő Nána községbe. Itt a helyi Hősök Emlékművénél rendezett ünnepségen vettek részt. Kivont szablyával tisztelegtek, míg a nánaiak egy-egy égő mécsest helyeztek el az 1919-ben bevonuló cseh csapatok által meggyilkolt magyarok emlékére.
Az első estét a nánai kempingben töltötte a lovascsapat, ahol az átázott holmikat próbálták megszárítani. Másnap a Garam mentén indulnak északra, és az első hét végére, Pünkösdre Árva várába érkeznek. Onnan átkelve a lengyel határon a Zsigmond király idején elzálogosított hajdan magyar szepességi területet keresik fel, majd kelet felé veszik útjukat.
Sz. P. Kattints arra a képre, amelyiket nagyobb méretben szeretnél megnézni!
|