| 
 Szabados István  2005.07.27. 11:21  Fafaragó 
 1952. január 21-én születtem Kisvárdán. Egyszerű, három 
gyerekes munkás család legidősebb gyermekeként. 1970-ben érettségiztem, 1975-ben 
tanári diplomát szereztem földrajz-rajz szakon. A mai napig szülővárosomban tanítok a Szent László 
Egyházi Szakközépiskolában, a Somogyi Rezső Általános Iskolában, és a Weiner Leó 
Művészeti Iskolában. 1975-től tagja vagyok a Vásárosnaményi Nemzetközi 
Fafaragó Tábornak. Alapító tagja  vagyok az Első Kisvárdai Képzőművészeti Műhelynek, 
valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Képző- és Iparművészeti 
Szövetségnek. A rendszerváltás után kezdődött grafikai karierrem. Eddig 
tizenhat irodalmi kötetet illusztráltam (vers, regény, monográfia). Országos 
könyvkiadóknak, irodalmi lapoknak, megyei és városi újságoknak is 
dolgozom. Nagyobb grafikai sorozataim: II. világháború, Adria, 
Magyarság, Holocaust, Szabolcs-SzatmárBereg, Borsod és Hajdú megyék templom 
grafikái (kb. 300 db). Grafikai és famunkáim megtalálhatók az ország , a megye 
intézményeiben, képtárakban, múzeumokban, köztereken, egyházi hivatalokban, az 
Országházban, polgármesteri hivatalokban, oktatási intézményekben, üzemekben, 
valamint magán- és közgyűjteményekben.  2000-től állandó kiállításom van a kisvárdai Szent László 
Egyházi Szakközépiskolában, és a helyi múzeumban. Jelentős grafikai anyagom van 
külföldön, Belgiumban, Szlovákiában, Ausztriában, Kanadában, Amerikában és 
Izraelben. Monumentális fafaragványaim állnak az ország , a megye, a 
város különböző pontjain: kapuk, emlékművek, síremlékek, kopjafák, emlékszobrok, 
domborművek. Jelentősebb önálló kiállításaim: Kisvárda, Nyíregyháza, 
Nyírbátor, Sárospatak, Debrecen, Budapest, Királyhelmec, Tőketerebes, és még 
számtalan közös tárlat. Folyamatosan részt veszek alkotótáborokban. A mai napig 
is több grafikai és famunkán dolgozom egyéni és 
közfelkérésre. Díjaim: -                    
2000 - Alkotói különdíj-Nyíregyháza 
Expo -                    
2001 – Bessenyei Akadémai 
Tagság                                                                                                             
Szabados István                                                                                                             
Kisvárda, 2005. 04.03.   |